Gyakran ismételt kérdések: színes készülékek

Ez a szekció a színes és monokróm irodai eszközök közötti technológiai eltérések ismertetésére jött létre. Amennyiben az Önt érdeklő kérdésre itt nem talál választ, keresse kollégáinkat.

1. Mi az a DPI? Mit mutat ez egy színes gép esetében?
2. Mi a különbség a valós DPI, valamint a trükkösen leírt DPI értékek között?
3. Mi a legfontosabb különbség a lézeres és a tintasugaras rendszerű készülékek között?
4. Mit jelent a LED-es és a lézeres nyomtatás? Mi a különbség ezek között?
5. Melyik technológia biztosít jobb felbontást, a tintasugaras vagy a lézer?
6. Miért kell a viasz a tonerbe?
7. Milyen papírt célszerű használni?
8. Mi történik, ha a színes gépet túlnyomórészt fekete-fehér üzemmódban használom?
9. Mi ez az automatikus kalibráció, és miért van rá szükség?
10. Mit tud jelenleg a Kyocera ezen a fronton?

1. Mi az a DPI? Mit mutat ez egy színes gép esetében?
A DPI rövidítés jelentése Dot Per Inch, vagyis az egy inch-re (2.54 cm) jutó képpontok száma. Minél magasabb er az érték, annál kisebb képpontokkal dolgozik egy gép, tehát vékonyabbak a vonalak és szebbek, homogénebbek a halvány tónusok. Egyetlen hátulütője a dolognak a megnövekedett adatmennyiség, amivel meg kell tudnia birkózni a vezérlő elektronikának.
Színes gép esetében hatványozottan jön ki mindegyik hatás, mivel itt nem egy, hanem négy komponensből készülnek a színárnyalatok.
Viszont a DPI nem minden. Legalább ugyanennyi múlik azon, hogy a készülék milyen eljárással készíti el a halvány árnyalatokat, hogyan készíti el az egyes tónusok raszter-ábráit. Az a gyártó, aki ezen a téren nem rendelkezik kellő tapasztalattal, annak a magas felbontású készülékei is látszólag rossz minőségű, pontatlan színeket fognak előállítani. A helyzet fordítva is igaz: alacsony felbontás mellett is lehet lenyűgöző minőségű képeket alkotni.
Röviden összefoglalva: a felbontás (DPI) fontos, de ez csak egy tényező a sok közül, ami kihat a képminőségre.

2. Mi a különbség a valós DPI, valamint a trükkösen leírt DPI értékek között?
Például "1200 dpi-nek megfelelő minőség". Ez most azt jelenti, hogy 1200 DPI?
A válasz egyszerű: nem. Ez általában csak annyit jelent, hogy az adott termék már valamilyen téren meghaladta a 600 DPI előállításához szükséges technológiát, de még nem képes 1200 DPI-t készíteni, viszont a gyártó vagy értékesítő már szeretne az előbbi tény miatt kérkedni egy kicsit.
A felbontás (DPI) függ a tonerszemcse méretétől (bele kell férnie a képpontnak az adott méretű négyzetbe), a vezérlő elektronika pontosságától (képesnek kell lennie a megfelelő helyre elhelyeznie azt a képpontot), és az adatfeldolgozó egységnek is meg kell tudnia birkózni a hatványosan megnövekedett mennyiségű képpont-halmazzal (vízszintesen és függőlegesen is kétszer annyi pont). Ehhez komoly processzor és memória kapacitás szükséges.
Előfordul, hogy az itt említett három paraméterből egynél már elérte a kívánt szintet valaki, és ezen felbátorodva már megtévesztő módon, 1200 DPI-t sejtető megfogalmazásban adja ezt hírül.
Inkább kérdezzen rá egy szakembernél a készülék valódi felbontására, ha ez komolyan érdekli Önt.

3. Mi a legfontosabb különbség a lézeres és a tintasugaras rendszerű készülékek között?
A tintasugaras nyomtatók vízalapú tintát használnak, ezért a nem rendszeres használat a fúvókák beszáradásához vezethet. További fontos különbség, hogy a tintasugaras nyomatok vízzel való érintkezéskor elmaszatolódhatnak.
A lézeres eszközök speciális tonert használnak (nagyon apró szemcséjű műanyag- és viaszdarabok), amit magas hőmérsékleten beleolvaszt a papírrostok közé a készülék - így az víz hatására sem változik meg. A technológiából adódóan itt nem jelentkezik a "beszáradás" veszélye, lévén nem folyadékalapú festékanyagot használunk.

4. Mit jelent a LED-es és a lézeres nyomtatás? Mi a különbség ezek között?
Viszonylag kevés. Mindkettő azonos eljárással alkotja a nyomtatandó képet, az egyetlen eltérés a nyomtatandó kép elkészítése. LED-es készülék esetében egy LED-sor fogja a nyomtatandó képet rávilágítani a fényérzékeny hengerre, lézeres rendszerű készülék esetében pedig egy rendkívül gyorsan forgó tükörre világító lézer dióda. A LED-es eszközök kisebb méretűek, a lézeres eszközök pedig valamivel nagyobb mozgásteret engednek a képalkotásnál (jobb minőségű nyomatok).

5. Melyik technológia biztosít jobb felbontást, a tintasugaras vagy a lézer?
Ez egy összetettebb kérdés. A tintasugaras eszközök jobb felbontásúak, mint a lézeresek, de van egy nagy hátulütőjük: a tintacseppek mindig is nagyobbak maradnak a tonerszemcséknél. Tehát röviden összegezve: A tintasugaras technológia magasabb felbontást, a lézeres technológia vékonyabb vonalakat és finomabb ábrákat tud megjeleníteni.

6. Miért kell a viasz a tonerbe?
A papír felületén egyenletesen szétterülő, majd megszilárduló viaszréteg simább felszínt képez, mint a papírrostok által bordázott felület. A simább felszín egyformán fogja visszaverni a ráeső fénysugarakat, és így az ilyen nyomatok szebb, látszólag homogénebb színeket fognak mutatni. A különbség szemmel is jól érzékelhető. A fekete-fehér gépeknél ennek nincs értelme, mivel a fekete árnyalatait nem látjuk. Színes gépeknél viszont annál nagyobb a jelentősége az árnyalatok pontos láthatóságának.

7. Milyen papírt célszerű használni?
A legjobb nyomatminőség érdekében javasoljuk, hogy 100 g/m2 súlyú, színes lézerpapírt használjon. Kiválasztás során a papír fehérségét, illetve felületének simaságát is fontos tényezőként kezelje, mivel ez a két paraméter közvetlenül is kihat a nyomatok képminőségére, színhűségére.

8. Mi történik, ha a színes gépet túlnyomórészt fekete-fehér üzemmódban használom?
Problémát nem fog okozni, de számolni kell némi plusz tonerfogyással a többi három szín esetében. Ennek az oka az automatikus kalibrációkban rejlik, ami a technológiából eredő szükséges alapművelet ezeken a gépeken. A tisztán fekete-fehér üzemmód kevésbé veszélyes, mint az a fajta felhasználás, amikor az oldalon csak egy apró színes ábra van (például egy kisméretű logo a fejlécben), és a többi rész fekete gépelt szöveg. Itt ugyanis színes üzemmódba kapcsol a készülék, és a színenkénti lefedettség (az apró színes ábra miatt) drasztikusan alacsony lesz. Ez utóbbit a készülék majd próbálja korrigálni, és ez megemelkedett toner-fogyasztást fog eredményezni (a fekete kivételével) minden szín-összetevő esetében. A készüléket ez nem károsítja, csak a kellékanyag-felhasználás nem lesz optimális.

9. Mi ez az automatikus kalibráció, és miért van rá szükség?
A színes készülékek négy színt használnak a nyomatok elkészítéséhez. A pontos színek nagyban függnek az egyes összetevők megfelelő arányától, ezért erre kiemelt figyelmet fordítottak a tervezők.
Mind a külső/belső hőmérséklet, mind a relatív páratartalom hatással van a tonerszemcsék elektrosztatikus képességeire, ezért ezen tényezők ingadozása komoly mértékben képes befolyásolni a toner-sűrűséget. Ennek kiküszöbölése végett a színes készülékek minden bekapcsoláskor, amikor a hőmérséklet/páratartalom értékek a tűréshatáron kívül változnak, illetve adott oldalszám lenyomtatása után automatikusan lefuttatnak néhány tesztet. Ezek részben az optimális toner-sűrűség újraállítását tartalmazzák, részben pedig a nyomtatandó kép pontos pozícionálását jelentik, az egyes színösszetevők esetében külön-külön.
Mivel ez a megfelelő nyomatminőség és a pontos színalkotás fenntartásához elengedhetetlenül szükséges, ezért mondhatjuk azt, hogy ez a technológiából eredő tényező, amit el kell fogadni.

10. Mit tud jelenleg a Kyocera ezen a fronton?
AKyocera színes készülékei lézert használnak a képalkotáshoz. A lézer dióda többféle fényerő-állapota eltérő méretű képpontokat tud a fényérzékeny henger felületén létrehozni, ami nagyban segíti a különböző színárnyalatok pontos összeállítását.
A tonerszemcséket viaszburok veszi körül, ezáltal nem kell külön szilikon olajat használni a kész nyomat felületének utólagos kezeléséhez.
A fényérzékeny henger amorf szilícium (ASi) bevonata nemcsak kopásállóbb, de magasabb érzékenységű is, mint a szerves bevonatú (OPC) hengereké. Tehát kisebb, vagy sűrűbben elhelyezett képpontokkal is képes már dolgozni.
A TASKalfa színes készülékek már a kisebb szemcseméretű, gömbölyűbb tonert használják, ami a fekete-fehér gépeink esetében már a valódi 1200 DPI-s felbontáshoz szükséges. Ennek ellenére a jelenlegi TASKalfa széria még nem valódi 1200 DPI-s színes készülék.
A Kyocera rövidtávú tervei között szerepel az 1200 DPI-s színes technológia elkészítése, melyhez már nagyon közel áll, és amivel elsőként jelenne meg a színes multifunkciós eszközök piacán.